Fashion Week Budapest '13 ősz

Szombaton a Fashion Week Budapest-en jártunk, immár többedik alkalommal.

Mint az előző két esetben, most is a Dorottya Palazzo biztosította a helyszínt, amit kifejezetten jó választásnak tartunk. A hely ugyanis éppen olyan trendi – ha szabad ezzel a kifejezésel élnem –, mint amilyen trendik a „divatnapon” felsorakoztatott tervezők.

A program 11-kor kezdődött SZEGEDI KATA kollekciójával, majd jött a NUBU, a JE SUIS BELLE , ANDA, NANUSHKA és 21 órakor végül a USE bemutatójával zárult. Az esemény kulturált és jól szervezett volt, összességében azonban mégsem éreztük teljesen elégedettnek magunkat, hiszen egy óra (6 x 10 perc) bemutató megtekintéséhez 10 órát kellett eltölteni a helyszínen.

Fashion Week Budapest 2013 ősz
Fotó: ©BudapestBackstage.com

Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy megint egy maratoni eseményt kerekítetek a szervezők, ami előtt egy kicsit értetlenül állunk, hiszen ember, azaz divatrajongó legyen a talpán, aki képes türelemmel végigvárni az összes tervezőt. Leginkább – még mindig – azt nem értjük, hogy miért jó, ha két 10 perces bemutató között közel két órát kell szöszmötölnünk. Miért? Két óra! Mit csináljon addig az ember? Sok-sok két óra alatt? Persze a logikus okát tudjuk: a rendezvény meghívásos alapon működik, azaz minden tervező a maga célközönségét várja, s egy-egy bemutató között időt kel hagyni a vendégeknek „kicserélődésére”. Nincs ez másként tőlünk nyugatabbra sem, a hasonló rendezvényeken, sok minden viszont igencsak másképpen megy. Idehaza még nagyon szűk az a „trendy” réteg, amely ezekhez a tervezői márkákhoz szorosan kötődik, így a bemutatók közönségénél az átfedés igen jelentős.

Ezen felül ott vannak a média munkatársai is, akik az összesen egyórányi bemutatóért egy egész napot ülnek egyhelyben. Szóval logikusan oka az van az említett kronológiának, de valahogy mégis logikátlan ez az időintervallum. Engem személy szerint kiakaszt ez a hosszú várakozás. Az elsőnél még iszunk egy kávét, megbeszéljük, hogy mi tetszett és mi nem, körbejárunk, megnézzük a kiállított táskákat és egyéb kiegészítőket… Hozzáteszem halkan, a két óra azért meglehetősen hosszú még ekkor is. Majd beülünk a következő bemutatóra, ami megint 10 perc…. és, amit egy újabb két órás szünet követ. Ez a szünet már kevésbé tartalmas. Kimehetnénk a városba körülnézni, de félő, hogy utána vissza sem jönnénk… így maradunk és várunk a következő 10 perces tourra, melyet újabb másfél óra semmittevés követ. Nem részletezem tovább, a lényeg, hogy ez így zajlik este 9-ig. Nekem ez sok. Ahogy kicsit sok az unalmas tuc-tuc zene is a második óra után, meg a morcos modellek.

Részletes beszámolónk és képesbeszámolónk a hamarosan a Budapest Backstage Magazinban.