Budapest Essential Looks 2012 tavasz – NOT MONOTONE

2012. március 2-4-ig második alkalommal vehettünk részt a Schwarzkopf Professional által támogatott Budapest Essential Looks divateseményen, amely – idén a Millenárison – bemutatók egész sorozatának adott otthont. A rendezvény első napján a fiatal divattervezők munkáit láthattuk, ahol azonban – valószínűleg a kevéssé ismert nevek miatt – csak lézengett a közönség, a második napra azonban az olyan népszerű tervezők és márkák, mint a Manier, a Daalarna, Léber Barbara, és az Art’z Modell már jobban bevonzotta a látogatókat.

Minden úgy kezdődött, mint máskor. Meghívónk e-mailben érkezett, akkreditációnk is egyszerűen, interneten keresztül történt, így némiképp váratlanul ért, amikor a Millenárisra érkezve, hiába kerestem – a bemutatók helyszínéül megjelölt Teátrumban – a sajtó részére felállított regisztrációs pultot. Ahogyan az egy telefonhívással később kiderült, az ugyanis a mellette lévő épületben kapott helyet, a Lakástrend helyszínén. A másik épületbe tartva aztán megértettem, hogy nem csak a sajtónak, de azoknak is bosszantó kitérőt kellett tenniük, akik látogatóként szerettek volna jegyet vásárolni az eseményre. Így hát nem volt mit tenni, sajtósok és kíváncsi divatrajongók kéz a kézben sétálhattunk át egy tejesen más témájú kiállítás helyszínére, és bizony ez akkor is némiképp érthetetlen, ha az Essential Looks idén társrendezvényként működött együtt a Lakástrenddel.

Túljutva a regisztráción visszatértem a Teátrumba, ahol épp a két bemutató közötti szünet telt. A vendégek üdítőket kortyolgattak, a kifutó mögötti hatalmas kivetítőn hol információk futottak az eseményről, hol pedig bejelentkezést láthattunk a Lakástrend kiállításról, ahol egy-egy interjú készült a tervezőkkel. A fotósok sétálgattak, üldögéltek vagy egymással beszélgettek. Csatlakoztam az egyik társasághoz, ahol kiderült, hogy ketten már nem is dolgoznak, ugyanis a körülmények egyszerűen ellehetetlenítették a munkájukat. A média fotós és kamerás képviselőinek ugyanis nem alakították ki a szokásos, magasított dobogót, hogy onnét készíthessenek képeket, így az „oldja meg mindenki maga” elvén ki székre állva, ki a kifutó körül rohangálva próbált használható – belógó fejektől mentes – képeket készíteni. Aki ezt méltatlannak találta, az pedig csomagolt. A terem végében, túl mesze a kifutótól, ugyan megbújt egy alacsony kis „emelvény”, ezt azonban a távolság és amiatt, hogy pont előtte járkáltak át a vendégek a kifutó két oldala között, csak pihenő padnak lehetett használni. A sok lámpa ellenére a megvilágítás sem sikerült a legjobban, az arcok árnyékosak voltak, a derítés hiányzott, így aki maradt, az kicsit szárnyaszegetten próbálta kihozni a legjobbat a helyzetből.

De nem beszélgethettünk sokat, mert már kezdődött is a következő tour. A zene felharsant, s a kifutó mögötti vászon – amelyre a szünetben a bejelentkezéseket és a szponzorokkal, eseménnyel kapcsolatos információkat vetítették – ellibbent, előbukkant egy hatalmas ledfal, amely élénk színekben szórta szemkápráztató fényeit. A Manier, Léber Barbara, a Daalarna és az Art’z Modell bemutatóit néztük végig, s ahogy telt az idő, úgy vált egyre zavaróbbá a rapszodikusan színét változtató rikító fényfal és a sokszor már nagyon bántóan dübörgő zene. Sajnos az ülőhelyünk kiválasztásakor sem jártunk el túl elővigyázatosan, ugyanis pont velünk szemben, a kifutó másik oldalán kapott helyet az egyik támogatói bárpult és a mögötte elhelyezett plazmatévé, amelyen az egész bemutató alatt villogtak a zavaró, hangulatból kizökkentő reklámok.  A ruhák tekintetében nem bocsátkozunk véleménynyilvánításba, hiszen az teljesen szubjektív, hogy kinek mi tetszik, én azonban a magam részéről a felsorolt összes tervezői márka ruháit kedvelem és most is találtam olyat, amit bizony szívesen magammal vittem volna. A modellek többsége illett a kollekciókhoz és jól mozgott a kifutón, bár akadt köztük olyan, akiket valószínűleg mi nem választottunk volna be a csapatba. A smink terén megoszlott a véleményünk: nekem kifejezetten tetszett, hogy nagyon natúr módon, természetesen festették ki a lányokat, míg kollégám a kissé erősebb sminkre szavazott volna, ami jobban mutat a kifutón. A hajak tekintetében azonban egyetértettünk abban, hogy kicsit többet vártunk volna ezzel kapcsolatban, ha már a Schwarzkopf neve fémjelezte a rendezvényt.

Mindent egybevetve némiképp felemás érzésekkel távoztunk az egyébként remekül megválasztott helyszínről. A kezdeményezés, hogy a nagyközönség számára is elérhető fashion eseménnyel gazdagodik a magyar divatrendezvények palettája, nagyon tetszett, hiszen jól láthattuk, hogy erre bizony van is igény. A tavalyi eseményhez képest számos területen tapasztaltunk előrelépést, fejlődni azonban továbbra is szükséges, ha egy valóban magas nívójú, a Nemzetközi Divatnapok mintáját követő rendezvény létrehozása a cél.